FINE Kecskemét 2019

2019. május 20. - 21., Kecskemét
A Korábban Érkeztem Alapítvány az EFOP-1.2.10-16-2016-00002 "Mentorházak és mentorhálózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számára a Dél-Alföld Régióban" projektjén belül FINE 1 (Family and Infant Neurodevelopmental Education) képzést szervezett a kecskeméti, gyulai, szegedi, bajai, békéscsabai és kiskunhalasi koraszülött intenzív, gyermekintenzív és újszülött osztály szakdolgozói (orvosok, nővérek) illetve a régióban dolgozó fejlesztő terapeuták számára.


Inga Warren megtisztelő felkérésére "A fájdalom és stressz kezelése" témakört közösen, a szülői és szakmai szempontok együttes figyelembevételével tekintettük át a képzés résztvevőit is bevonva.

Az újszülöttek fájdalom és stressz kezelése a koraszülött intenzív és újszülött osztályokon nemcsak Magyarországon, de az egész világon tabu témának számít. Mindenki tudja, hogy probléma, de senki sem beszél róla annak ellenére, hogy évtizedek óta tudjuk, hogy a koraszülött babák az éretlen idegrendszerük miatt a fájdalmat sokkal erősebben, intenzívebben élik meg, mint az időre született társaik. A magzati fájdalompályák már a várandósság 24. hetében megkezdik működésüket.

Közel három évtizede már, hogy nővérként dolgoztam csecsemő és gyermekosztályon, és emlékeim szerint a gyermek fájdalmából sosem csináltunk "ügyet", mert az "nem létezett". Lehetett vérvétel, vagy branül beültetés, a baba fájdalma, sírása, tiltakozása a beavatkozás velejárójának számított.

Anyaként 13 évvel ezelőtt az inkubátor mellett görnyedve viszont meg voltam róla győződve (mert nem mertem az ellenkezőjét még elképzelni sem), hogy a fiam fájdalma  az intenzív osztályon egy nagyon komolyan figyelembe vett és kezelt tény. Csövek jöttek - mentek keresztül a testében, és én magamat hibáztattam (mint szinte minden koraszülött édesanya) az esetleges fájdalmaiért. Bizonyos helyeken a mai napig láthatóak a különböző beavatkozások hegei, főleg a sarok részen, és a mai tudásommal és tapasztalatommal már tudom, hogy azok a hegek igenis fájdalom árán keletkeztek, mert a fájdalom és a stressz a koraszülött baba mindennapjainak része.

FINE Kecskemét

Naponta legalább 16 olyan fájdalmas vagy stresszkeltő beavatkozáson megy keresztül a koraszülött baba, amely közben semmilyen támogatást, fájdalomcsillapítást nem kap. A várandósság 26. hetében született gyermek több mint 1200 fájdalmas beavatkozáson esik át az intenzív ellátás alatt (Carbajal 2016). Ma már azt is tudjuk, hogy az ismételt stressz és fájdalom érzése befolyásolja a fejlődést és a későbbi stresszre, fájdalomra adott reakciókat (pl. Smith 2011, Vinall 214). Amennyiben egy beavatkozás fájdalmas egy felnőttnek vagy gyermeknek, az fájdalmas a csecsemőnek, újszülöttnek, illetve koraszülöttnek is.

Nemcsak etikai kötelességünk a fájdalom kiiktatása, mérséklése, csillapítása, de soha egyetlen percre sem szabad elfelejtenünk, hogy semmiféle fájdalmat nem lehet "elviselhetőnek" tartani egy újszülöttnél, koraszülöttnél.

A fejlődéstámogató ellátás részét képező gyógyszermentes fájdalomcsillapító stratégiák ma már elsődleges eszközei kellene, hogy legyenek a babák fájdalma csillapításának  és a rossz közérzet enyhítésének. A fájdalmas beavatkozásoknál a legjobb módszerek a szülő jelenléte, a bőr-bőr kontaktus alkalmazása (kenguruzás) és a szoptatás, melyeket az utóbbi időben egyre több osztályon alkalmaznak vérvétel, szemészeti vizsgálat vagy ultrahang vizsgálat közben.

A személyzet részéről nagyon gyakori reakció, hogy azt gondolják, hogy a szülők nem szeretnének jelen lenni ezen beavatkozások közben és végignézni a gyermekükön végzett fájdalmas beavatkozást, de egy Franciaországban végzett (EPIPAGE 2) felmérés szerint az édesanyák 70% -a úgy nyilatkozott, hogy ugyan nagyon nehéz volt ott lenni a beavatkozás közben, de örült, hogy a gyermek mellett lehetett, támogathatta és megnyugtathatta gyermekét a beavatkozást követően.

"...Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a szájon át adott szaharóz vagy a szoptatás - azt mutatja, hogy a baba a fájdalmas kezelés alatt nemcsak gyógyszereket vagy hozzáértő beavatkozást igényel, hanem személyes jelenlétet is, amely végigkíséri, eltereli a figyelmét és megnyugtatja." (Bellieni 2008)

Nagyon fontos, hogy a szülők megfelelő információval rendelkezve eldönthessék, hogy jelen akarnak-e lenni ezen beavatkozások közben. Az osztály személyzetének HATALMAS A FELELŐSSÉGE abban, hogy milyen információt adnak a szülőknek a gyermekük állapotáról, fájdalmáról, és mit tesznek közösen az osztály dolgozói a környezet stresszorainak csökkentése és a nem gyógyszeres fájdalomcsillapító eljárások alkalmazása terén a babák megfelelő idegrendszeri fejlődése érdekében.

A következő FINE 1 képzés 2019. június 3.-án MISKOLCON indul, illetve június 6. - 7.-én a Fiatal Neonatológusok Találkozóján Kecskeméten is találkozhatnak az érdeklődők Inga Warrennel és kollégáival.